Halványan világítasz, és reggel magasabb vagy: 9 tény az emberi testről
Sokáig az volt a tankönyvi közhely, hogy a testünkben tízszer annyi baktérium él, mint ahány saját sejtünk van. Jól hangzott, csak éppen senki nem számolta ki rendesen. 2016-ban három izraeli kutató végül nekiült, és az eredmény nagyjából egy az egyhez lett. Ebben a listában ilyen tényeket gyűjtöttünk: olyan dolgokat a saját testedről, amelyeket valaki ténylegesen megmért, lefotózott vagy kiszámolt.
Van köztük furcsa, például hogy a bőröd halványan világít, és van hasznos is: kiderül, miért nem kell fültisztító pálcika, és miért ráncosodik az ujjad a kádban. A régi „tudja-e?” rovatok egyik kedvence is sorra kerül, a kettéosztott éjszakai alvás. Erről az derült ki, hogy a valóság sokkal vitatottabb annál, amit a régi listák állítottak. A kalóriás tény elsőre morbidnak tűnhet, de egy komoly régészeti kérdésre felel: megérte-e az őskorban embert enni, ha a közelben mammut is legelt.
Minden tény mellett ott a forrás. Ha egy eredmény kis mintán alapul, például öt vagy nyolc önkéntesen, azt is odaírjuk, mert egy ilyen kísérlet érdekes, de nem mondja meg, mi történik minden emberrel.
Honnan tudjuk?
A sejtszám a PLOS Biology 2016-os tanulmányából, a test fénykibocsátása a PLOS ONE-ban 2009-ben megjelent japán mérésből való. A napközbeni zsugorodást egy 1985-ös gerincgyógyászati kísérlet, a ráncos ujjak szerepét egy 2013-as Biology Letters-cikk mérte. A fordított látásról George Stratton 1897-es beszámolóját olvastuk el. A könnyekről az Amerikai Szemészeti Akadémia, a fülzsírról az amerikai fül-orr-gégész szakmai szervezet betegtájékoztatója szól. Az alvásnál Roger Ekirch történész munkáját, Thomas Wehr 1992-es kísérletét és egy 2023-as ellenvéleményt vetettünk össze. A kalóriaszámítás egy 2017-es Scientific Reports-tanulmány táblázataiból van.
Egyik tény sem orvosi tanács. A kettéosztott alvásról például nincs bizonyíték arra, hogy pihentetőbb lenne, mint az egyben alvás. A régi listák ezt állították, a források viszont nem.
Még egy kis test
Ha ki akarod próbálni, mire képes a saját tested, és mire nem: 7 testtrükk, ami nem mindenkinek megy – és ez teljesen normális. További kutatásokról szóló érdekességeket a Tudomány rovatban találsz.
-
Sokáig azt hallottuk, hogy tízszer annyi baktérium él bennünk, mint ahány saját sejtünk van. Egy 2016-os újraszámolás szerint egy 70 kilós emberben nagyjából 30 ezer milliárd saját sejt és 38 ezer milliárd baktérium van, vagyis az arány közel egy az egyhez.
-
A tested szó szerint világít, csak ezerszer halványabban annál, amit a szemed észrevenne. Egy japán kutatócsoport öt önkéntest fényképezett rendkívül érzékeny kamerával: a fény reggel volt a leggyengébb, délután 4 körül a legerősebb, és leginkább az arcuk, főleg az orcájuk sugárzott.
-
Reggel magasabb vagy, mint este. Egy 1985-ös kísérletben nyolc fiatal felnőtt napközben átlagosan 19,3 millimétert veszített a magasságából, és ennek több mint fele már a felkelés utáni első órában elment. Éjszaka, fekve a nagyját visszanyerték.
-
Az ujjbegyed nem egyszerűen megázik a kádban: a ráncosodást az idegrendszer irányítja. Egy 2013-as kísérletben a ráncos ujjú résztvevők gyorsabban pakolták át a vízbe merített golyókat, a száraz tárgyakkal viszont nem voltak ügyesebbek.
-
A szemed lencséje fordítva vetíti a képet a retinára. George Stratton pszichológus 1897-ben leírta, hogy nyolc napon át, összesen nagyjából 87 órán keresztül viselt a jobb szeme előtt egy mindent megfordító lencsét. A negyedik naptól a mozdulatai egyre gyakrabban igazodtak ösztönösen a fordított látványhoz.
-
Háromféle könnyed van: az alapkönny folyamatosan nedvesen tartja a szemed, a reflexkönny például hagymavágáskor tör elő, az érzelmi könny pedig síráskor. Kutatók szerint az érzelmi könnyben több fehérje és hormon lehet, de a szemészeti akadémia szerint ezt még meg kell erősíteni.
-
A fülzsír nem piszok, hanem a fül öntisztító rendszere: véd, zsíroz és gátolja a baktériumokat. Rágás és állkapocsmozgás közben magától vándorol kifelé. Az amerikai fül-orr-gégészek szerint a fültisztító pálcika inkább beljebb nyomja, és ez az eldugulás egyik gyakori oka.
-
Roger Ekirch történész szerint a kora újkori Európában sokan „első” és „második” alvásról írtak, köztük éjfél körül ébren töltött idővel. Egy 1992-es kísérletben a 14 órás sötét éjszakákon az önkéntesek alvása magától kettévált. Egy 2023-as tanulmány szerint viszont a korabeli források vegyesebb képet mutatnak.
-
Egy 2017-es régészeti számítás szerint egy átlagos, 66 kilós felnőtt férfi teste nagyjából 144 ezer kalóriát ér, ebből az izomzata alig 32 ezret. Egy mammut izomzata ezzel szemben 3,6 millió kalória, ezért a szerző szerint az őskori kannibalizmust nem elsősorban az éhség magyarázta.
Források
- Revised Estimates for the Number of Human and Bacteria Cells in the Body (Sender, Fuchs, Milo, PLOS Biology 14(8):e1002533, 2016)
- Imaging of Ultraweak Spontaneous Photon Emission from Human Body Displaying Diurnal Rhythm (Kobayashi, Kikuchi, Okamura, PLOS ONE 4(7):e6256, 2009)
- Circadian variation in stature and the effects of spinal loading (Tyrrell, Reilly, Troup, Spine 10(2):161–164, 1985)
- Water-induced finger wrinkles improve handling of wet objects (Kareklas, Nettle, Smulders, Biology Letters 9(2):20120999, 2013)
- Vision without inversion of the retinal image (George M. Stratton, Psychological Review 4(4):341–360, 1897)
- All About Emotional Tears (Reena Mukamal, American Academy of Ophthalmology, 2017. február 28.)
- Earwax (Cerumen Impaction) (ENT Health, American Academy of Otolaryngology–Head and Neck Surgery)
- Segmented Sleep (A. Roger Ekirch, Virginia Tech, author's research page)
- In short photoperiods, human sleep is biphasic (Thomas A. Wehr, Journal of Sleep Research 1(2):103–107, 1992)
- Have we lost sleep? A reconsideration of segmented sleep in early modern England (Niall Boyce, Medical History 67(2), 2023)
- Assessing the calorific significance of episodes of human cannibalism in the Palaeolithic (James Cole, Scientific Reports 7:44707, 2017)