Tudomány 2 perc olvasás

Halványan világítasz, és reggel magasabb vagy: 9 tény az emberi testről

Generált illusztráció: az emberi gerinc anatómiai modellje, egy pohár víz és egy cserepes növény egy napfényes ablak előtti faasztalon, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével.
Generált illusztráció, nem dokumentumfotó. Saját generált illusztráció

Sokáig az volt a tankönyvi közhely, hogy a testünkben tízszer annyi baktérium él, mint ahány saját sejtünk van. Jól hangzott, csak éppen senki nem számolta ki rendesen. 2016-ban három izraeli kutató végül nekiült, és az eredmény nagyjából egy az egyhez lett. Ebben a listában ilyen tényeket gyűjtöttünk: olyan dolgokat a saját testedről, amelyeket valaki ténylegesen megmért, lefotózott vagy kiszámolt.

Van köztük furcsa, például hogy a bőröd halványan világít, és van hasznos is: kiderül, miért nem kell fültisztító pálcika, és miért ráncosodik az ujjad a kádban. A régi „tudja-e?” rovatok egyik kedvence is sorra kerül, a kettéosztott éjszakai alvás. Erről az derült ki, hogy a valóság sokkal vitatottabb annál, amit a régi listák állítottak. A kalóriás tény elsőre morbidnak tűnhet, de egy komoly régészeti kérdésre felel: megérte-e az őskorban embert enni, ha a közelben mammut is legelt.

Minden tény mellett ott a forrás. Ha egy eredmény kis mintán alapul, például öt vagy nyolc önkéntesen, azt is odaírjuk, mert egy ilyen kísérlet érdekes, de nem mondja meg, mi történik minden emberrel.

Honnan tudjuk?

A sejtszám a PLOS Biology 2016-os tanulmányából, a test fénykibocsátása a PLOS ONE-ban 2009-ben megjelent japán mérésből való. A napközbeni zsugorodást egy 1985-ös gerincgyógyászati kísérlet, a ráncos ujjak szerepét egy 2013-as Biology Letters-cikk mérte. A fordított látásról George Stratton 1897-es beszámolóját olvastuk el. A könnyekről az Amerikai Szemészeti Akadémia, a fülzsírról az amerikai fül-orr-gégész szakmai szervezet betegtájékoztatója szól. Az alvásnál Roger Ekirch történész munkáját, Thomas Wehr 1992-es kísérletét és egy 2023-as ellenvéleményt vetettünk össze. A kalóriaszámítás egy 2017-es Scientific Reports-tanulmány táblázataiból van.

Egyik tény sem orvosi tanács. A kettéosztott alvásról például nincs bizonyíték arra, hogy pihentetőbb lenne, mint az egyben alvás. A régi listák ezt állították, a források viszont nem.

Még egy kis test

Ha ki akarod próbálni, mire képes a saját tested, és mire nem: 7 testtrükk, ami nem mindenkinek megy – és ez teljesen normális. További kutatásokról szóló érdekességeket a Tudomány rovatban találsz.

  1. Sokáig azt hallottuk, hogy tízszer annyi baktérium él bennünk, mint ahány saját sejtünk van. Egy 2016-os újraszámolás szerint egy 70 kilós emberben nagyjából 30 ezer milliárd saját sejt és 38 ezer milliárd baktérium van, vagyis az arány közel egy az egyhez.

  2. A tested szó szerint világít, csak ezerszer halványabban annál, amit a szemed észrevenne. Egy japán kutatócsoport öt önkéntest fényképezett rendkívül érzékeny kamerával: a fény reggel volt a leggyengébb, délután 4 körül a legerősebb, és leginkább az arcuk, főleg az orcájuk sugárzott.

  3. Reggel magasabb vagy, mint este. Egy 1985-ös kísérletben nyolc fiatal felnőtt napközben átlagosan 19,3 millimétert veszített a magasságából, és ennek több mint fele már a felkelés utáni első órában elment. Éjszaka, fekve a nagyját visszanyerték.

  4. Az ujjbegyed nem egyszerűen megázik a kádban: a ráncosodást az idegrendszer irányítja. Egy 2013-as kísérletben a ráncos ujjú résztvevők gyorsabban pakolták át a vízbe merített golyókat, a száraz tárgyakkal viszont nem voltak ügyesebbek.

  5. A szemed lencséje fordítva vetíti a képet a retinára. George Stratton pszichológus 1897-ben leírta, hogy nyolc napon át, összesen nagyjából 87 órán keresztül viselt a jobb szeme előtt egy mindent megfordító lencsét. A negyedik naptól a mozdulatai egyre gyakrabban igazodtak ösztönösen a fordított látványhoz.

  6. Háromféle könnyed van: az alapkönny folyamatosan nedvesen tartja a szemed, a reflexkönny például hagymavágáskor tör elő, az érzelmi könny pedig síráskor. Kutatók szerint az érzelmi könnyben több fehérje és hormon lehet, de a szemészeti akadémia szerint ezt még meg kell erősíteni.

  7. A fülzsír nem piszok, hanem a fül öntisztító rendszere: véd, zsíroz és gátolja a baktériumokat. Rágás és állkapocsmozgás közben magától vándorol kifelé. Az amerikai fül-orr-gégészek szerint a fültisztító pálcika inkább beljebb nyomja, és ez az eldugulás egyik gyakori oka.

  8. Roger Ekirch történész szerint a kora újkori Európában sokan „első” és „második” alvásról írtak, köztük éjfél körül ébren töltött idővel. Egy 1992-es kísérletben a 14 órás sötét éjszakákon az önkéntesek alvása magától kettévált. Egy 2023-as tanulmány szerint viszont a korabeli források vegyesebb képet mutatnak.

  9. Egy 2017-es régészeti számítás szerint egy átlagos, 66 kilós felnőtt férfi teste nagyjából 144 ezer kalóriát ér, ebből az izomzata alig 32 ezret. Egy mammut izomzata ezzel szemben 3,6 millió kalória, ezért a szerző szerint az őskori kannibalizmust nem elsősorban az éhség magyarázta.

  • emberi test
  • tudomány
  • tévhitek
  • alvás
  • biológia
  • látás
  • baktériumok
  • érdekességek

Források

  1. Revised Estimates for the Number of Human and Bacteria Cells in the Body (Sender, Fuchs, Milo, PLOS Biology 14(8):e1002533, 2016) Abstract (read via Europe PMC) 70 kg reference man: about 3.8·10^13 bacteria and 3.0·10^13 human cells; the hematopoietic lineage is about 90% of human cells; the widely cited 10:1 ratio is revised to the same order of magnitude; bacterial mass about 0.2 kg. (új lapon nyílik)
  2. Imaging of Ultraweak Spontaneous Photon Emission from Human Body Displaying Diurnal Rhythm (Kobayashi, Kikuchi, Okamura, PLOS ONE 4(7):e6256, 2009) Abstract and Results (journals.plos.org) The body emits light about 1000 times weaker than the naked eye can detect; five healthy male volunteers; emission was weak in the morning and peaked in the late afternoon (around 16:00); the face, especially the cheeks, emitted most. Small sample. (új lapon nyílik)
  3. Circadian variation in stature and the effects of spinal loading (Tyrrell, Reilly, Troup, Spine 10(2):161–164, 1985) Abstract (read via Europe PMC) Eight young adults measured to 1 mm; mean circadian variation 19.3 mm (1.1% of stature); 54% of the daily loss occurred in the first hour after rising; about 70% regained in the first half of the night. (új lapon nyílik)
  4. Water-induced finger wrinkles improve handling of wet objects (Kareklas, Nettle, Smulders, Biology Letters 9(2):20120999, 2013) Abstract (read via Europe PMC) Wrinkle formation is an active process controlled by the autonomic nervous system; submerged objects were handled more quickly with wrinkled fingers, dry objects showed no difference. The adaptation interpretation is stated by the authors as a hypothesis the findings support. (új lapon nyílik)
  5. Vision without inversion of the retinal image (George M. Stratton, Psychological Review 4(4):341–360, 1897) pp. 341–343 (apparatus and duration), daily record, 'Fourth Day' and 'Fifth Day' sections Lens system inverting the field in front of the right eye, all other light excluded; from noon of the first day until noon of the eighth day, a net period of about 87 hours; from the fourth day actions appropriate to the new visual perceptions often occurred without conflict. Scan of the original journal pages. (új lapon nyílik)
  6. All About Emotional Tears (Reena Mukamal, American Academy of Ophthalmology, 2017. február 28.) Article body Three types of tears: basal, reflex and emotional; researchers have proposed that emotional tears contain additional proteins and hormones such as prolactin, adrenocorticotropic hormone and leu-enkephalin; the page says these preliminary findings still need replication. (új lapon nyílik)
  7. Earwax (Cerumen Impaction) (ENT Health, American Academy of Otolaryngology–Head and Neck Surgery) Patient page, sections on what earwax is and how to clean the ears Cerumen is a self-cleaning agent with protective, lubricating and antibacterial properties; wax and dead skin move slowly outward, helped by chewing and jaw motion; cotton swabs push wax deeper and are a common cause of blockage. (új lapon nyílik)
  8. Segmented Sleep (A. Roger Ekirch, Virginia Tech, author's research page) Description and timeline Historian's account: pre-industrial people commonly woke after a 'first sleep' around midnight and later took a 'second sleep'; the pattern faded by the mid-to-late nineteenth century. Summarises his AHR 2001 article 'Sleep We Have Lost'. (új lapon nyílik)
  9. In short photoperiods, human sleep is biphasic (Thomas A. Wehr, Journal of Sleep Research 1(2):103–107, 1992) Abstract (read via Europe PMC) Moved from a 16-h to a 10-h photoperiod (14 h of darkness), sleep expanded and usually divided into two bouts with a 1–3 h waking interval between them. Says nothing about the pattern being more restful. (új lapon nyílik)
  10. Have we lost sleep? A reconsideration of segmented sleep in early modern England (Niall Boyce, Medical History 67(2), 2023) Abstract Argues the evidence for segmented sleep is selective and the texts ambiguous; segmented sleep may have occurred but was not the sole or necessarily predominant model. (új lapon nyílik)
  11. Assessing the calorific significance of episodes of human cannibalism in the Palaeolithic (James Cole, Scientific Reports 7:44707, 2017) Table 1, Table 2 and Table 5 (full text via Europe PMC, PMC5382840) Adult male of average 65.99 kg: total body about 143,771 calories, skeletal muscle 32,376; mammoth muscle 3,600,000; the author argues the episodes may not have been purely nutritionally motivated. Figures are the paper's estimates ('calories' in the dietary, kcal sense). (új lapon nyílik)