Két évet adtak neki, 76 évig élt: 10 tény Stephen Hawkingról
Stephen Hawkingnak 21 évesen azt mondták az orvosok, hogy két éve van hátra. A diagnózis motoneuron-betegség volt, a mozgatóidegsejtek gyógyíthatatlan, előrehaladó pusztulása. Hawking ezután még 55 évig élt, és ez alatt az idő alatt a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa lett: harminc évig ült abban a cambridge-i professzori székben, amelyet egykor Isaac Newton foglalt el, a könyve évekig a brit sikerlista élén maradt, és a hangja egy számítógépből szólt.
A régi oldalunkon 2017-ben jelent meg egy lista az életéről, akkor még Hawking életében. Ezt a változatot a nulláról írtuk újra: minden tény a saját hivatalos oldaláról, a Westminster-apátságtól, a Cambridge-i katedra történetét őrző St Andrews-i matematikatörténeti archívumból, az Inteltől és az Európai Űrügynökségtől származik.
A lista nem a betegségről szól, és nem is gyászjelentés. Azt követi, mit csinált Hawking abban az 55 évben, amelyet az orvosok nem adtak meg neki: a fekete lyukak sugárzásától a súlytalanságban tett repülésen át egy bulin, amelyre senki sem jött el.
Miért jó tudni?
Hawking neve sokaknak a tolószékkel és a gépi hanggal forr össze, pedig a tudományos hírnevét egy rövid folyóiratcikk alapozta meg. 1974-ben a Nature-ben azt írta le, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék: halványan sugároznak. Ezt nevezik ma Hawking-sugárzásnak, és a Westminster-apátság leírása szerint ennek a képlete, a fekete lyuk hőmérsékletét megadó egyenlet került a sírkövére is.
A számítógépes hang 1985 óta volt az övé, és egy brit tudós lapos, amerikai akcentusú gépi hangja lett a világ egyik legismertebb hangja. A rendszer mögött több évtizednyi fejlesztés állt: az Intel 2014-ben azt közölte, hogy közel 20 éve támogatja Hawking kommunikációját, és az új szoftvert ingyen elérhetővé tette a kutatók számára, hogy más mozgáskorlátozott emberek is használhassák.
Honnan tudjuk?
Az életrajzi adatok, a betegség, a Nature-cikk, a könyv és a súlytalansági repülés Hawking hivatalos oldaláról (hawking.org.uk) valók. A temetés részleteit és a sírkő leírását a Westminster-apátság saját emléklapja közli, a Lucas-katedra birtokosainak listáját a St Andrews-i Egyetem MacTutor matematikatörténeti archívuma. A kommunikációs rendszerről az Intel 2014-es sajtóközleménye, a fekete lyuk felé küldött üzenetről az Európai Űrügynökség közleménye szól. A sikerlistás rekord és az eladási szám a hivatalos oldal adata, független összesítést nem találtunk hozzá.
-
Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban, pontosan 300 évvel Galileo Galilei halála után. A hivatalos oldala szerint Galilei az egyik tudományos példaképe volt.
-
Nem sokkal a 21. születésnapja után motoneuron-betegséget állapítottak meg nála, és két évet jósoltak neki. Hawking végül 76 évig élt: 2018. március 14-én halt meg.
-
1974-ben a Nature-ben „Black hole explosions?” (Fekete lyuk-robbanások?) címmel közölte, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék: halványan sugároznak. Ezt hívják ma Hawking-sugárzásnak.
-
1979 és 2009 között ő volt Cambridge-ben a matematika Lucas-professzora. Ezt a katedrát 1669-től Isaac Newton töltötte be, 1932-től pedig Paul Dirac, a kvantummechanika egyik megalapozója.
-
Az idő rövid története (A Brief History of Time) megírása hat évig tartott. A hivatalos oldala szerint a könyv rekordnak számító négy és fél évig szerepelt a brit sikerlistán, több mint 40 nyelvre fordították le, és több mint 20 millió példány kelt el belőle.
-
1985-ben egy légcsőmetszés után elvesztette a hangját. Onnantól egy számítógépes beszédszintetizátoron keresztül beszélt, amelynek lapos, amerikai akcentusa a védjegyévé vált.
-
Az Intel 2014-ben bemutatott rendszerében az arcizma mozdulatát a szemüvegére szerelt infravörös érzékelő fogta fel. A szoftver előre jelezte a szavakat, így a karaktereknek kevesebb mint 20%-át kellett ténylegesen begépelnie, és kétszer gyorsabban írt, mint korábban.
-
2007 áprilisában egy Boeing 727-es fedélzetén súlytalanságot tapasztalt egy parabolarepülésen. A repüléssel az űrutazás iránti érdeklődést akarta felkelteni, és pénzt gyűjtött az ALS-kutatásra.
-
Rendezett egy bulit időutazóknak, de a meghívókat csak a buli után küldte ki, hogy csak az jöhessen el, aki vissza tud utazni az időben. Senki sem jött, és Hawking ezt tréfásan kísérleti bizonyítéknak nevezte arra, hogy az időutazás nem lehetséges.
-
Hamvait 2018. június 15-én helyezték el a Westminster-apátságban, Newton és Darwin sírja közelében. Ugyanekkor az Európai Űrügynökség spanyolországi antennája a hangjával készült Vangelis-zenét sugárzott a legközelebbi ismert fekete lyuk felé, ahová nagyjából 3500 év alatt ér el.
Olvass tovább
Ha tovább gondolkodnál azon, mi maradna utánunk az univerzumban, ezt ajánljuk: Ha eltűnnénk: 7 tény arról, mi jönne utánunk, és mi maradna meg. A többi kutatásról, amit a tudósok már tudnak, és amit még ők sem értenek egészen, a Tudomány rovatban olvashatsz.
Források
- Biography – Stephen Hawking (official website, hawking.org.uk)
- Stephen Hawking (Westminster Abbey, commemorations)
- Lucasian Chairs of Mathematics (MacTutor History of Mathematics, University of St Andrews)
- New Intel-Created System Offers Professor Stephen Hawking Ability to Better Communicate with the World (Intel press release, 2 December 2014)
- ESA honoured to take part in Hawking tribute (European Space Agency, 15 June 2018)
