Gondoltad volna?
Meglepetés cikk

Tudomány 2 perc olvasás

Ha eltűnnénk: 7 tény arról, mi jönne utánunk, és mi maradna meg

Generált illusztráció: elhagyatott városi sugárút, amelyet benőtt a fű és a fák, a repedt aszfalton egy szarvas áll a reggeli ködben.
Generált illusztráció, nem valós helyszín. Saját generált illusztráció

Nem kell hozzá katasztrófafilm. Vannak helyek, ahonnan az emberek egyik napról a másikra eltűntek, és a kutatók évtizedek óta mérik, mi történik utánuk.

Csernobil környékéről 1986 után 116 ezer embert telepítettek ki végleg, egy 4200 km²-es zónából. Fukushima körül 2011-ben ürültek ki a települések. A két hely ugyanazt mutatja: ahonnan elmegy az ember, oda gyorsan visszaköltözik a vadon, még sugárszennyezett területen is. A csernobili számlálás szerzői külön kimondják, hogy ez nem bizonyítja a sugárzás ártalmatlanságát az egyes állatokra nézve. Annyit bizonyít, hogy a zóna népes emlősközösséget tart el, mert a legnagyobb zavaró tényező, az ember, eltűnt belőle.

A kérdés másik fele, hogy mi marad utánunk. Ami folyamatos karbantartásra szorul, az gyorsan feladja: a New York-i metrót ma is csak a szivattyúk tartják szárazon, és a városok éjszakai fénye is csak addig ég, amíg valaki áramot termel. Ami viszont jó betonból vagy kemény kőből készült, vagy olyan helyen áll, ahol nincs időjárás, az meglepően sokáig kitart.

A legtartósabb nyomunk ráadásul láthatatlan. Az IPCC klímajelentése szerint a 2100-ig kibocsátott szén-dioxid 15–40%-a több mint ezer évig a légkörben marad. Az éghajlaton tehát még jóval azután is meglátszana, hogy itt jártunk, hogy az utolsó kémény is kihűlt.

Honnan tudjuk mindezt?

Az alábbi hét tény nem jóslat. Mindegyik mögött mérés áll: vadszámlálás, vadkamerás felmérés, a metrótársaság üzemi adata, műholdas fényatlasz, laboratóriumi anyagvizsgálat, geológiai kopásbecslés és holdkörüli felvétel. Ahol ebből arra következtetünk, mi lenne nélkülünk, ott azt ki is mondjuk.

Ha még maradnál a sötétben

Ha a csillagos ég után az is érdekel, miért játszik velünk az agyunk éjszaka: Miért látunk árnyakat a sötétben? 7 tény az agy éjszakai trükkjéről. Ha pedig inkább azok a történetek vonzanak, amelyekben a természet és a véletlen mégis az ember mellé állt: Belehaltak, mégis túlélték.

  1. Csernobil 4200 km²-es tiltott zónájából 116 ezer embert telepítettek ki 1986 után. Egy 2015-ben közölt hosszú távú számlálás szerint ott annyi jávorszarvas, őz, gímszarvas és vaddisznó él, mint a környék négy szennyezetlen rezervátumában, farkasból pedig több mint hétszer annyi.

  2. Fukushima kiürített körzetében 106 vadkamera 120 nap alatt 267 ezer képet készített, több mint 20 fajról. A vaddisznók 46 ezer felvételéből 26 ezer az embermentes zónában készült, és csak körülbelül 7 ezer ott, ahol az emberek otthon maradhattak.

  3. A New York-i metróból egy átlagos napon 14 millió gallon, vagyis nagyjából 53 millió liter vizet szivattyúznak ki a karbantartók. Ha nincs, aki a szivattyúkat működtesse, ez a víz bent marad az alagutakban.

  4. A világ népességének több mint 80%-a fényszennyezett ég alatt él, Európában és az Egyesült Államokban több mint 99%-a. A Tejút az emberiség több mint egyharmada elől rejtve marad, köztük az európaiak 60%-a elől. Ez a mesterséges égi fény nélkülünk kialudna.

  5. A római Pantheont i. sz. 128-ban szentelték fel, és ma is ép: ez a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája. Az MIT kutatói szerint a római beton apró mészcsomói kitöltik a keletkező repedéseket, miközben sok modern betonszerkezet néhány évtized alatt szétmállott.

  6. Az amerikai Nemzeti Parkszolgálat szerint a Mount Rushmore gránitja 10 ezer évente nagyjából 2,5 centimétert kopik. Ezzel a tempóval a sziklába faragott arcok száz év alatt alig negyed millimétert veszítenek.

  7. A Holdon nincs szél és időjárás, ami eltüntetné a nyomokat: az Apollo–14 űrhajósainak 1971-es lábnyomai 2011-ben is jól látszottak egy holdkörüli NASA-szonda felvételein. A NASA szerint az Apollo-lábnyomok évmilliókig megmaradhatnak.

  • Csernobil
  • Fukushima
  • vadvilág
  • fényszennyezés
  • római beton
  • Hold
  • szén-dioxid
  • emberiség

Források

  1. Long-term census data reveal abundant wildlife populations at Chernobyl (Deryabina et al., Current Biology 25(19):R824–R826, 2015) Abstract (University of Portsmouth research portal); DOI 10.1016/j.cub.2015.08.017 116,000 people evacuated from the 4,200 km² zone; elk, roe deer, red deer and wild boar abundances similar to four uncontaminated reserves, wolves more than 7 times higher. The authors say this holds regardless of potential radiation effects on individual animals. (új lapon nyílik)
  2. Study shows animal life thriving around Fukushima (UGA Today, 2020. január 6.) University of Georgia press release on Lyons & Beasley, Frontiers in Ecology and the Environment (2020), DOI 10.1002/fee.2149 106 camera sites, 120 days, 267,000+ photos of 20+ species; wild boar 46,000+ images, 26,000 in the uninhabited zone, ~13,000 restricted, ~7,000 inhabited. (új lapon nyílik)
  3. Heavy rain and other flood events: service guide (MTA) Section on subway flooding "On a typical day, MTA crews pump 14 million gallons of water from the subway system." Liter conversion (≈53 million) is ours. What happens without pumping is our inference, stated as such. (új lapon nyílik)
  4. The new world atlas of artificial night sky brightness (Falchi et al., Science Advances 2(6):e1600377, 2016) Abstract (read via Europe PMC, PMC4928945) More than 80% of the world and more than 99% of U.S. and European populations live under light-polluted skies; the Milky Way is hidden from more than one-third of humanity, including 60% of Europeans. (új lapon nyílik)
  5. Riddle solved: Why was Roman concrete so durable? (MIT News, 2023. január 6.) Press release on Seymour, Masic et al., "Hot mixing: Mechanistic insights into the durability of ancient Roman concrete", Science Advances (2023) Pantheon dedicated 128 CE, world's largest unreinforced concrete dome, still intact; lime clasts give self-healing as cracks form; many modern concrete structures have crumbled after a few decades. (új lapon nyílik)
  6. Geologic Activity – Mount Rushmore National Memorial (U.S. National Park Service) Erosion paragraph "The granite erodes very slowly at only one inch every 10,000 years" (also 1/10 inch per thousand years). Centimetre and per-century conversions are ours. (új lapon nyílik)
  7. Why Does the Moon Have Craters? (NASA Space Place) Erosion section and Apollo 14 image caption No wind, weather or plants on the Moon; Apollo 14 tracks made in 1971 were easily viewed from a NASA spacecraft in lunar orbit in 2011. (új lapon nyílik)
  8. Apollo 11 (NASA StarChild) Opening paragraph "Astronauts' foot prints ... will stay on the Moon for millions of years because there is no wind to blow them away." Educational NASA page; phrased as NASA's statement, with "megmaradhatnak". (új lapon nyílik)
  9. IPCC AR5 WG1, Chapter 6: Carbon and Other Biogeochemical Cycles (2013) Box 6.1 (p. 472) "about 15 to 40% of CO2 emitted until 2100 will remain in the atmosphere longer than 1000 years." Used in the body only. (új lapon nyílik)