Az amerikai gyerekorvosok szerint 8:30 előtt nem kellene kezdeni a kamaszok tanítását: 9 tény az iskoláról

1 Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2014-es ajánlása szerint a felső tagozatos és középiskolás diákok tanítása ne kezdődjön reggel 8:30 előtt. A CDC összefoglalója szerint ennek oka, hogy a kamaszkorban eltolódik a biológiai ritmus: később álmosodnak el, és később kellene ébredniük.

2 Az ajánlás és a valóság messze van egymástól. A CDC szerint a 2011–12-es tanévben az amerikai állami felső tagozatos és középiskoláknak csak 17,7%-a kezdett 8:30-kor vagy később, az átlagos kezdés reggel 8:03 volt. A mintában mintegy 39 700 iskola szerepelt.

3 Magyarországon a rendelet szerint az első tanítási óra legfeljebb 45 perccel kezdődhet 8 óra előtt, vagyis legkorábban 7:15-kor, és ehhez ki kell kérni az iskolaszék vagy a szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét. Egy tanítási óra általában 45 perces, de 35 és 135 perc között bárhogy szervezhető.

4 A CDC 2015-ös felmérése szerint az amerikai középiskolások 72,7%-a aludt iskolanapokon 8 óránál kevesebbet. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia a 13–18 éveseknek napi 8–10, a 6–12 éveseknek 9–12 óra alvást javasol.

5 Az osztályzás fiatalabb, mint gondolnád. Schinske és Tanner áttekintése szerint az első hivatalos feljegyzés egy osztályozási rendszerről 1785-ből, a Yale egyetemről való: a végzősöket négy kategóriába sorolták, a latin Optimi, második Optimi, Inferiores és Pejores csoportba.

6 A betűjegyek még később jöttek. Ugyanez az áttekintés szerint a Mount Holyoke főiskola 1884-ben A-tól E-ig osztályozott, és 1898-ban vette fel az F-et a bukásra. Az Egyesült Államokban a betűjegyek csak az 1940-es években terjedtek el széles körben, és 1971-ben is csak az iskolák 67%-a használta őket.

7 Számít az osztálylétszám, legalábbis a legkisebbeknél. A tennessee-i STAR-kísérletben 1985-től mintegy 6500 óvodást és kisiskolást osztottak 13–17 vagy 22–25 fős osztályokba. A kisebb osztályokban jelentősen jobban teljesítettek, és az előnyük később, normál létszámú osztályban is megmaradt.

8 A házi feladat nem haszontalan, de nem mindenkinek egyformán hasznos. Harris Cooper és kollégái 1987 és 2003 közötti amerikai kutatásokat összegző metaanalízise szerint összességében pozitív a hatása, a kapcsolat azonban a 7–12. évfolyamon erősebb, mint az alsóbb évfolyamokon. A szerzők szerint minden vizsgált tanulmánynak voltak módszertani hibái.

9 Sok házi feladatnak ára is lehet. Egy 4317 diákkal készült tanulmány szerint tíz jómódú amerikai közösség kiemelkedő középiskolájában a diákok átlagosan napi több mint 3 órát töltöttek házi feladattal. Akik többet, azok aktívabbak voltak az iskolában, de több tanulmányi stresszről, testi panaszról és felborult egyensúlyról számoltak be.