„Okosabb vagyok, mint te”: 8 tény és tévhit az intelligenciáról
„Sokkal intelligensebb vagyok, mint te.” Ezt a mondatot mindenki hallotta már, és a legtöbben titokban gondolták is valakiről. Az intelligenciakutatás viszont nem a vitát dönti el, hanem azt vizsgálja, mit mér egy IQ-teszt, mennyi múlik a génjeinken és az iskolán, és mi az, ami csak jól hangzik. Ebben a listában ennek jártunk utána.
Az első két tény arról szól, honnan jön az IQ-teszt, és mit jelent valójában egy szám. Ezután jön az, ami változik: az átlagos teszteredmények egy évszázad alatt, a gének szerepe az életkorral, és az iskola hatása. A végén három népszerű hiedelem következik: a Mozart-effektus, az agytréning-appok és az, hogy mennyire jól ítéljük meg a saját tudásunkat.
A régi Gondoltad volna? cikkben még országos IQ-rangsor és egy magyar sztár állítólagos IQ-ja szerepelt. Ezeket kihagytuk. Az országos átlagok módszertana erősen vitatott, a hírességek IQ-járól pedig nem találtunk hiteles, dokumentált mérést. Ami maradt, azt tanulmányok, metaanalízisek vagy a teszttörténet elsődleges forrásai támasztják alá.
Honnan tudjuk?
A teszt eredetéről a York Egyetem Classics in the History of Psychology gyűjteményének bevezetője szól Binet és Simon 1905-ös cikkéhez. A Mensa-feltételt a Mensa International saját GYIK-jéből vettük. A Flynn-hatás, az öröklődés, az iskola és a Mozart-effektus számai lektorált metaanalízisekből és ikervizsgálatból származnak (Perspectives on Psychological Science, Molecular Psychiatry, Psychological Science, Intelligence). Az agytréning a Nature-ben, a Dunning–Kruger-hatás a Journal of Personality and Social Psychology-ban jelent meg.
Az öröklődési arány egy népesség különbségeit írja le, nem azt, hogy egy adott ember IQ-jának hány százaléka „genetikai”. Egy magas örökölhetőségi szám sem jelenti, hogy a környezet mindegy, amit az iskoláról szóló tény is mutat.
Olvass tovább
Az agy máskor is rászed minket, például a sötétben: Miért látunk árnyakat a sötétben? 7 tény az agy éjszakai trükkjéről. További lélektani érdekességeket a Pszichológia rovatban találsz.
-
Az első intelligenciatesztet nem zsenik keresésére találták ki. Alfred Binet-t 1904-ben a francia közoktatási miniszter egy bizottságba nevezte ki, és Théodore Simonnal 30 feladatból álló skálát állított össze, hogy kiderüljön, mely párizsi iskolásoknak kell külön oktatás.
-
A Mensába az kerülhet be, aki egy elfogadott teszten a népesség legjobb 2%-ába tartozik. Konkrét IQ-határt azért nem adnak meg, mert a skálák eltérnek: a Mensa szerint az egyik teszten mért 132 ugyanannyit érhet, mint a másikon mért 148.
-
Az IQ-tesztek átlageredményei egy évszázadon át emelkedtek. Egy 31 ország csaknem 4 millió résztvevőjét összesítő metaanalízis szerint 1909 és 2013 között évente átlagosan 0,28 ponttal, vagyis évtizedenként nagyjából 3 ponttal. Az utóbbi évtizedekben a növekedés lassult.
-
A gének szerepe az életkorral nem csökken, hanem nő. Egy négy ország 11 ezer ikerpárját elemző vizsgálatban az IQ-különbségek örökölhetősége 9 évesen 41%, 12 évesen 55%, 17 évesen 66% volt. A szerzők szerint azért, mert idősebb korban egyre inkább magunk választjuk a környezetünket.
-
Az iskola tényleg okosít: egy több mint 600 ezer ember adatait feldolgozó metaanalízis szerint minden plusz iskolaév nagyjából 1–5 IQ-ponttal emeli a teszteredményt. A szerzők szerint ez az eddig ismert legmegbízhatóbb és legtartósabb módszer az intelligencia növelésére.
-
A Mozart-effektus 1993-ban egy kis kísérletből indult, de egy csaknem 40 vizsgálatot és több mint 3000 résztvevőt összesítő metaanalízis szerint bármilyen zene hasonló, kicsi javulást hozott a térbeli feladatokban. A szerzők szerint alig maradt bizonyíték arra, hogy épp Mozart tesz okosabbá.
-
Az agytréning főleg abban tesz jobbá, amit gyakorolsz. Egy hathetes online kísérletben 11 430 ember gyakorolt rendszeresen memória-, logikai és figyelemfeladatokat. Mindegyik gyakorolt feladatban javultak, de a nem gyakorolt feladatokban, még a nagyon hasonlókban sem.
-
Egy 1999-es vizsgálatsorozatban azok a résztvevők, akik humor-, nyelvtan- és logikateszten a leggyengébb negyedbe kerültek, átlagosan a 12. percentilisen végeztek, de magukat a 62.-re becsülték. Amikor fejlesztették a tudásukat, a saját korlátaikat is jobban látták.
Források
- Introduction to Binet & Simon (1905/1916) 'New methods for the diagnosis of the intellectual level of subnormals' (H. L. Minton, Classics in the History of Psychology, York University)
- Getting your IQ tested – FAQs (Mensa International)
- One Century of Global IQ Gains: A Formal Meta-Analysis of the Flynn Effect (1909–2013) (Pietschnig & Voracek, Perspectives on Psychological Science 10(3):282–306, 2015)
- The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood (Haworth et al., Molecular Psychiatry 15(11):1112–1120, 2010)
- How Much Does Education Improve Intelligence? A Meta-Analysis (Ritchie & Tucker-Drob, Psychological Science 29(8):1358–1369, 2018)
- Mozart effect–Shmozart effect: A meta-analysis (Pietschnig, Voracek, Formann, Intelligence 38(3):314–323, 2010)
- Putting brain training to the test (Owen et al., Nature 465:775–778, 2010)
- Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one's own incompetence lead to inflated self-assessments (Kruger & Dunning, Journal of Personality and Social Psychology 77(6):1121–1134, 1999)