Gondoltad volna?
Meglepetés cikk

Pszichológia 2 perc olvasás

„Okosabb vagyok, mint te”: 8 tény és tévhit az intelligenciáról

Generált illusztráció: sakktábla félbehagyott játszmával, könyvek és asztali lámpa egy meleg fényű dolgozószobában, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével.
Generált illusztráció, nem dokumentumfotó. Saját generált illusztráció

„Sokkal intelligensebb vagyok, mint te.” Ezt a mondatot mindenki hallotta már, és a legtöbben titokban gondolták is valakiről. Az intelligenciakutatás viszont nem a vitát dönti el, hanem azt vizsgálja, mit mér egy IQ-teszt, mennyi múlik a génjeinken és az iskolán, és mi az, ami csak jól hangzik. Ebben a listában ennek jártunk utána.

Az első két tény arról szól, honnan jön az IQ-teszt, és mit jelent valójában egy szám. Ezután jön az, ami változik: az átlagos teszteredmények egy évszázad alatt, a gének szerepe az életkorral, és az iskola hatása. A végén három népszerű hiedelem következik: a Mozart-effektus, az agytréning-appok és az, hogy mennyire jól ítéljük meg a saját tudásunkat.

A régi Gondoltad volna? cikkben még országos IQ-rangsor és egy magyar sztár állítólagos IQ-ja szerepelt. Ezeket kihagytuk. Az országos átlagok módszertana erősen vitatott, a hírességek IQ-járól pedig nem találtunk hiteles, dokumentált mérést. Ami maradt, azt tanulmányok, metaanalízisek vagy a teszttörténet elsődleges forrásai támasztják alá.

Honnan tudjuk?

A teszt eredetéről a York Egyetem Classics in the History of Psychology gyűjteményének bevezetője szól Binet és Simon 1905-ös cikkéhez. A Mensa-feltételt a Mensa International saját GYIK-jéből vettük. A Flynn-hatás, az öröklődés, az iskola és a Mozart-effektus számai lektorált metaanalízisekből és ikervizsgálatból származnak (Perspectives on Psychological Science, Molecular Psychiatry, Psychological Science, Intelligence). Az agytréning a Nature-ben, a Dunning–Kruger-hatás a Journal of Personality and Social Psychology-ban jelent meg.

Az öröklődési arány egy népesség különbségeit írja le, nem azt, hogy egy adott ember IQ-jának hány százaléka „genetikai”. Egy magas örökölhetőségi szám sem jelenti, hogy a környezet mindegy, amit az iskoláról szóló tény is mutat.

Olvass tovább

Az agy máskor is rászed minket, például a sötétben: Miért látunk árnyakat a sötétben? 7 tény az agy éjszakai trükkjéről. További lélektani érdekességeket a Pszichológia rovatban találsz.

  1. Az első intelligenciatesztet nem zsenik keresésére találták ki. Alfred Binet-t 1904-ben a francia közoktatási miniszter egy bizottságba nevezte ki, és Théodore Simonnal 30 feladatból álló skálát állított össze, hogy kiderüljön, mely párizsi iskolásoknak kell külön oktatás.

  2. A Mensába az kerülhet be, aki egy elfogadott teszten a népesség legjobb 2%-ába tartozik. Konkrét IQ-határt azért nem adnak meg, mert a skálák eltérnek: a Mensa szerint az egyik teszten mért 132 ugyanannyit érhet, mint a másikon mért 148.

  3. Az IQ-tesztek átlageredményei egy évszázadon át emelkedtek. Egy 31 ország csaknem 4 millió résztvevőjét összesítő metaanalízis szerint 1909 és 2013 között évente átlagosan 0,28 ponttal, vagyis évtizedenként nagyjából 3 ponttal. Az utóbbi évtizedekben a növekedés lassult.

  4. A gének szerepe az életkorral nem csökken, hanem nő. Egy négy ország 11 ezer ikerpárját elemző vizsgálatban az IQ-különbségek örökölhetősége 9 évesen 41%, 12 évesen 55%, 17 évesen 66% volt. A szerzők szerint azért, mert idősebb korban egyre inkább magunk választjuk a környezetünket.

  5. Az iskola tényleg okosít: egy több mint 600 ezer ember adatait feldolgozó metaanalízis szerint minden plusz iskolaév nagyjából 1–5 IQ-ponttal emeli a teszteredményt. A szerzők szerint ez az eddig ismert legmegbízhatóbb és legtartósabb módszer az intelligencia növelésére.

  6. A Mozart-effektus 1993-ban egy kis kísérletből indult, de egy csaknem 40 vizsgálatot és több mint 3000 résztvevőt összesítő metaanalízis szerint bármilyen zene hasonló, kicsi javulást hozott a térbeli feladatokban. A szerzők szerint alig maradt bizonyíték arra, hogy épp Mozart tesz okosabbá.

  7. Az agytréning főleg abban tesz jobbá, amit gyakorolsz. Egy hathetes online kísérletben 11 430 ember gyakorolt rendszeresen memória-, logikai és figyelemfeladatokat. Mindegyik gyakorolt feladatban javultak, de a nem gyakorolt feladatokban, még a nagyon hasonlókban sem.

  8. Egy 1999-es vizsgálatsorozatban azok a résztvevők, akik humor-, nyelvtan- és logikateszten a leggyengébb negyedbe kerültek, átlagosan a 12. percentilisen végeztek, de magukat a 62.-re becsülték. Amikor fejlesztették a tudásukat, a saját korlátaikat is jobban látták.

  • intelligencia
  • IQ
  • pszichológia
  • tévhitek
  • Flynn-hatás
  • Mozart-effektus
  • agytréning
  • Dunning–Kruger

Források

  1. Introduction to Binet & Simon (1905/1916) 'New methods for the diagnosis of the intellectual level of subnormals' (H. L. Minton, Classics in the History of Psychology, York University) Introduction, paragraphs 2–4 In 1904 Binet was appointed by the French minister of public instruction to a commission on retardation among Paris schoolchildren; with Théodore Simon he built a scale of thirty tests to identify children who needed special education rather than regular classroom instruction. (új lapon nyílik)
  2. Getting your IQ tested – FAQs (Mensa International) FAQ answers on qualifying scores Membership is open to those scoring within the upper two percent of the population on an approved test (98th percentile); 'A result on one test of 132 can be the same as a score of 148 on another test.' (új lapon nyílik)
  3. One Century of Global IQ Gains: A Formal Meta-Analysis of the Flynn Effect (1909–2013) (Pietschnig & Voracek, Perspectives on Psychological Science 10(3):282–306, 2015) Abstract (read via Europe PMC) 271 samples, almost 4 million participants, 31 countries; estimated annual gains 0.41 (fluid), 0.30 (spatial), 0.28 (full-scale), 0.21 (crystallized) IQ points; gains stronger in adults and decreased in recent decades. (új lapon nyílik)
  4. The heritability of general cognitive ability increases linearly from childhood to young adulthood (Haworth et al., Molecular Psychiatry 15(11):1112–1120, 2010) Abstract (read via Europe PMC) 11,000 twin pairs from four countries; heritability 41% in childhood (age 9), 55% in adolescence (12), 66% in young adulthood (17); explained by genotype–environment correlation. Population statistic, not an individual share. (új lapon nyílik)
  5. How Much Does Education Improve Intelligence? A Meta-Analysis (Ritchie & Tucker-Drob, Psychological Science 29(8):1358–1369, 2018) Abstract (read via Europe PMC) 142 effect sizes from 42 datasets, over 600,000 participants; approximately 1 to 5 IQ points per additional year of education, from three quasi-experimental designs; effects persisted across the life span. (új lapon nyílik)
  6. Mozart effect–Shmozart effect: A meta-analysis (Pietschnig, Voracek, Formann, Intelligence 38(3):314–323, 2010) Abstract (read via ERIC, EJ882611) Nearly 40 studies, over 3000 subjects; effect of Mozart KV 448 vs no stimulus d = 0.37, any other music d = 0.38, Mozart vs other music negligible (d = 0.15); publication bias; larger effects in the original authors' lab; 'little evidence left for a specific, performance-enhancing Mozart effect'. Original observation: Rauscher, Shaw & Ky, Nature 1993. (új lapon nyílik)
  7. Putting brain training to the test (Owen et al., Nature 465:775–778, 2010) Abstract (read via Europe PMC) Six-week online study, 11,430 participants training several times a week on reasoning, memory, planning, visuospatial and attention tasks; improvement on every trained task, no evidence of transfer to untrained tasks, even closely related ones. (új lapon nyílik)
  8. Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one's own incompetence lead to inflated self-assessments (Kruger & Dunning, Journal of Personality and Social Psychology 77(6):1121–1134, 1999) Abstract (read via Europe PMC, PMID 10626367) Across 4 studies, participants in the bottom quartile on tests of humor, grammar and logic scored at the 12th percentile but estimated themselves at the 62nd; improving their skills helped them recognise their limits. (új lapon nyílik)