Pszichológia 2026. nov. 5. 3 perc olvasás

54 százalék, alig több a pénzfeldobásnál: 10 tény és tévhit arról, észreveszed-e, ha hazudnak neked

Generált illusztráció: sima, festetlen fehér színházi maszk és egy élére állított érme egy sötét asztalon, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével. — Generált illusztráció, nem dokumentumfotó. Saját generált illusztráció

Szinte mindenki úgy gondolja, hogy őt nem lehet könnyen átverni. A kutatások ennél szerényebb képet mutatnak. Charles Bond és Bella DePaulo 206 tanulmány és 24 483 bíráló eredményét összesítette, és arra jutott, hogy segédeszköz nélkül átlagosan 54 százalékban döntjük el helyesen, igazat mond-e valaki. A pénzfeldobás 50 százalékot hozna.

A régi oldalunkon 2016-ban jelent meg egy lista a hazugság jeleiről: nyitott tenyér, gyakori pislogás, féloldalas mosoly, árulkodó testszag. Ezek egy részének a kutatások ellentmondanak, másokhoz nem találtunk forrást, ezért ezt a listát elölről írtuk meg. A tények többsége nagy összesítő elemzésből vagy nevesített kísérletből származik, és ahol egy vizsgálat kicsi, azt jelezzük.

A jelek nem hiányoznak teljesen, csak gyengék. Porter és ten Brinke kísérletében minden résztvevő arcán legalább egyszer átfutott egy oda nem illő érzelem, amikor egy érzést eltitkolt vagy megjátszott, a képzetlen megfigyelők mégis csak alig találtak jobban a véletlennél. DePaulo és munkatársai összesítése szerint a jelek akkor erősebbek, ha a hazugnak sokat jelent, hogy elhiggyék, vagy ha egy vétséget takar el.

Ez a lista nem tanít meg hazudni, és nem ad „biztos jeleket” sem. Éppen azt mutatja meg, miért nincsenek ilyenek.

Miért jó tudni?

Mert a hazugság felismerésébe vetett hit többet árt, mint gondolnád. Ha valaki azt hiszi, hogy a kerülő tekintet árulkodó, akkor a félénk, ideges vagy egyszerűen más kultúrából jött embert fogja hazugnak tartani, miközben a gyakorlott hazug nyugodtan a szemébe néz. A Global Deception Research Team kutatói szerint a kerülő tekintetről szóló hiedelem szinte minden országban él, pedig a kísérletekben alig van köze a hazugsághoz.

A jó hír, hogy a legtöbben ritkán hazudunk komolyan. Egy amerikai felmérésben a válaszadók többsége azt mondta, hogy az előző 24 órában egyáltalán nem hazudott, és a hazugságok nagyjából felét a válaszadók 5 százaléka mondta el. A napló alapú vizsgálatokban a hazugságok nagy része apró, hétköznapi füllentés volt, amelyet a résztvevők maguk sem tartottak komolynak.

A hazugságvizsgáló gép sem old meg mindent. Az Amerikai Nemzeti Kutatási Tanács 2003-as jelentése szerint egy konkrét esetről kérdezve a poligráf a véletlennél jóval jobban, de a tökéletestől messze teljesít, és a mért izgalmi állapot hazugság nélkül is előfordulhat. Az Egyesült Államokban 1988 óta törvény tiltja, hogy a legtöbb magáncég hazugságvizsgálóval válogassa vagy ellenőrizze a dolgozóit.

Honnan tudjuk?

A találati arány és a szakértők eredménye Bond és DePaulo 2006-os összesítéséből, a jelek listája DePaulo és munkatársai 2003-as elemzéséből (158 lehetséges jel, 1338 mérés), a kerülő tekintetről szóló hiedelem a Global Deception Research Team 58 országban végzett felméréséből való. A pislogásról Leal és Vrij kis létszámú kísérlete, a mikrokifejezésekről Porter és ten Brinke tanulmánya, a megjátszott mosolyról Gunnery és munkatársai kísérlete szól, utóbbit a Brit Pszichológiai Társaság összefoglalója alapján idézzük. A hazugságok gyakoriságáról DePaulo 1996-os naplóvizsgálata és Serota 2010-es felmérése, a poligráfról az amerikai Nemzeti Akadémiák kiadója és az amerikai munkaügyi minisztérium oldala ad tájékoztatást. A legtöbb kísérlet laboratóriumi helyzetben, egyetemistákkal készült, a valós tétekkel járó hazugságoknál az eredmények eltérhetnek.

206 tanulmány és 24 483 bíráló eredménye szerint segédeszköz nélkül átlagosan 54 százalékban döntjük el helyesen, hogy valaki hazudik-e. Az igaz állítások 61 százalékát ismerjük fel, a hazugságoknak viszont csak 47 százalékát.
A rendőrök, bírák, pszichiáterek és könyvvizsgálók sem jobbak ebben. Húsz összevetésben a szakértők nem teljesítettek jobban a laikusoknál, és átlagosan ők is 55 százalék alatt maradtak.
58 országban a megkérdezettek 63,66 százaléka azt mondta, hogy a hazugot arról lehet felismerni, hogy kerüli a tekintetet. Ez a leggyakoribb hiedelem a világon, de a kísérletekben a kerülő tekintetnek alig van köze a hazugsághoz.
DePaulo és munkatársai 158 lehetséges jelet vizsgáltak 1338 mérésben. A legtöbb viselkedésnek egyáltalán nem vagy csak gyengén volt köze a hazugsághoz. A hazugok inkább kevesebbet mondtak, feszültebbek voltak, és a történetük kevésbé volt meggyőző.
Nem igaz, hogy a hazug többet pislog. Leal és Vrij kis kísérletében a hazugok a hazugság alatt kevesebbet pislogtak, utána viszont többet, mintha a megterhelés után pótolnák. Az igazmondóknál ez a minta nem jelent meg.
A villanásnyi mikrokifejezés ritka. Porter és ten Brinke 697 arckifejezést elemzett, a résztvevők 21,95 százalékánál, a kifejezések 2 százalékában fordult elő, és mindig csak az arc felső vagy alsó felén.
A szem körüli izmokat is megmozgató, „őszinte” Duchenne-mosolyt sokan meg tudják játszani. Egy 96 egyetemistával végzett kísérletben a résztvevők 71 százaléka sikeresen utánozta.
Két naplós vizsgálatban az egyetemisták naponta átlagosan két, a felnőtt lakosok egy hazugságot jegyeztek fel. A résztvevők többnyire nem tartották komolynak a füllentéseiket, és nem is aggódtak, hogy lebuknak.
Egy ezer amerikai felnőttel készült felmérésben a válaszadók 60 százaléka azt mondta, hogy az előző 24 órában egyáltalán nem hazudott, és a bevallott hazugságok majdnem felét a válaszadók 5 százaléka mondta el.
A hazugságvizsgáló sem tévedhetetlen. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács szerint a véletlennél jóval jobban, de a tökéletestől messze teljesít, a mért izgalom hazugság nélkül is előfordulhat. Az USA-ban 1988 óta a legtöbb magáncég nem használhatja a dolgozóin.

Olvass tovább

Ha az érdekel, mennyire lehet a testbeszédből olvasni egy másik helyzetben, ezt ajánljuk: 7 tény a flörtjelekről: ezt bizonyítják a gesztusok?. A többi tévhitet és lélektani meglepetést a Pszichológia rovatban találod.

hazugság
testbeszéd
tévhitek
pszichológia
poligráf
mikrokifejezés
kommunikáció

Miért jó tudni?

Honnan tudjuk?

Olvass tovább

Források

Ajánló — ezeket muszáj megnézned!