Kockát kakil a vombat, a macska nem érzi az édeset: 10 furcsa tény az állatokról

1 A vombat kocka alakú ürüléket hagy maga után, a csupasz orrú vombat naponta 80–100 darabot. A Soft Matter 2021-es tanulmánya szerint a kocka a bél utolsó 17 százalékában formálódik, ahol a bélfalnak kétszer vastagabb és négyszer merevebb sávjai vannak.

2 A vombatok feltűnő kövekre, farönkökre és az üregük bejáratához rakják le az ürüléküket. A kutatók szerint ezek a kupacok jelzésként szolgálhatnak, és a kocka lapos oldala segíthet abban, hogy a darabok ne guruljanak le a kiemelkedő helyekről.

3 A víziló bőrén megjelenő vörös váladék a Nature hírrovata szerint se nem vér, se nem egészen verejték. A benne talált vörös és narancs festékanyag elnyeli az UV-fényt, a vöröse pedig két kórokozó baktérium szaporodását is gátolta a laborban.

4 A macskák valószínűleg nem érzik az édes ízt. Egy 2005-ös genetikai vizsgálat szerint az édes íz receptorához szükséges Tas1r2 génjük működésképtelen, és ugyanezt a hibát a tigrisben és a gepárdban is megtalálták.

5 Az elefánt a leggyorsabb tempóban sem emeli fel egyszerre mind a négy lábát. 42 thaiföldi ázsiai elefánt 188 mérése alapján mindig legalább egy lábuk a talajon marad, még kb. 24 km/h-s sebességnél is, a kutatók szerint biomechanikai értelemben mégis futnak, csak a járásra jellemző lépésmintával.

6 A fregattmadár repülés közben is alszik, de keveset: a Max Planck kutatói szerint akár tíznapos, megszakítás nélküli útjaikon átlagosan napi 42 percet, gyakran csak az egyik agyféltekéjükkel. A szárazföldön ugyanezek a madarak napi több mint 12 órát alszanak.

7 A varjak megjegyzik, ki bántotta őket. Seattle-ben a befogáskor viselt „veszélyes” maszkot öt évvel később is egyre több varjú szidta, a kampuszon a két hét utáni 26 százalékról 2,7 év alatt 66 százalékra nőtt az arányuk, olyan madarakkal együtt, amelyeket soha nem fogtak be.

8 A hegyi gorillák elkaphatják az emberek légúti vírusait. 2009-ben Ruandában egy 12 tagú gorillacsoportból 11 megbetegedett, két kezeletlen állat elpusztult, és mindkettőben emberi metapneumovírust találtak. A kutatók szerint az emberről való átterjedés lehet a magyarázat, de a forrást nem azonosították.

9 Az aranyos almacsiga szeme visszanő: a UC Davis közleménye szerint nagyjából egy hónap alatt, és a 15. napra minden része megvan. A csiga szeme felépítésében és génjeiben is hasonlít az emberére, de azt még nem bizonyították, hogy a visszanőtt szemmel lát is.

10 A zebra csíkjai összezavarják a böglyöket. Egy angliai kísérletben a legyek nem lassítottak le a zebrák előtt, ezért elhibázták a leszállást, a csíkos takarót viselő lovakra pedig kevesebb bögöly szállt le, mint a fekete vagy fehér takarósakra.