Életmód 2026. nov. 3. 3 perc olvasás

4 óra 49 perc tévé naponta: 10 tény arról, mit kezd a képernyő a testeddel és a gyerekekkel

Generált illusztráció: üres kanapé egy sötét novemberi nappaliban, a tévé képernyője kéken dereng, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével. — Generált illusztráció, nem dokumentumfotó. Saját generált illusztráció

November van, fél ötkor sötét, és a nappaliban a legkönnyebb mozdulat a távirányító felé nyúlni. A magyarok ebben nem egyedül vannak, de az adat így is meglepő: az NMHH elemzése szerint 1997 óta a napi tévézési idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre nőtt, miközben több mint egymillió néző eltűnt a képernyők elől. Kevesebb néző, több tévéidő.

A régi oldalunkon 2016-ban jelent meg egy cikk ezzel a címmel, de főleg arról szólt, hogyan „manipulál” a tévé, egy szabadalomszámmal és forrás nélküli százalékokkal. Ezek közül egyetlen állításhoz sem találtunk ellenőrizhető forrást, ezért kihagytuk őket. Ez a lista arról szól, amit mérni lehet: mennyi időt töltünk a tévé előtt, mit mutatnak a nagy egészségügyi vizsgálatok a hosszú ülésről, és mi történik egy kisgyerekkel, ha a szobában szól a készülék, akkor is, ha ő nem nézi.

Egy fontos határ: a felnőttekről szóló adatok többsége megfigyeléses vizsgálatból származik. Ezek összefüggést mutatnak ki, nem bizonyítják, hogy a tévé maga okozza a bajt. A sok tévézés gyakran együtt jár kevesebb mozgással, nassolással és késői lefekvéssel, és a kutatók ezeket csak részben tudják kiszűrni.

Miért jó tudni?

Mert a tévé a legegyszerűbben mérhető ülés. A kutatók azért vizsgálják ennyire, mert az emberek elég pontosan meg tudják mondani, hány órát néznek, és ez jól jelzi, mennyit ülnek mozdulatlanul a szabadidejükben. Az egyik legérdekesebb eredmény nem a tévéről, hanem a felállásról szól: a Nurses' Health Study elemzésében már az otthoni álldogálás és járkálás is kisebb kockázattal járt együtt.

A gyerekeknél más a kérdés. Ott nem csak az ülés számít, hanem az is, mit szorít ki a képernyő: a játékot, a beszélgetést, a szülő hangját. Ezt a háttértévés kísérletek elég közvetlenül meg tudták mérni, mert ugyanazokat a gyerekeket figyelték meg bekapcsolt és kikapcsolt készülék mellett.

A reklámokról is van egy kevéssé ismert szabály. A magyar médiatörvény szerint a lineáris tévében este hat és éjfél között a reklám legfeljebb az idő 20 százaléka lehet. Ez hat órára vetítve 72 perc, és a törvény ennél is többet enged, mert a saját műsorajánlók, a támogatói közlemények és a társadalmi célú hirdetések nem számítanak bele.

Honnan tudjuk?

A nézési időről és a nézők életkoráról az NMHH, a médiahatóság 2024 januárjában közölt elemzése, a reklámidő szabályáról a médiaszolgáltatásokról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 35. §-a szól. Az egészségügyi adatok a JAMA és a British Journal of Sports Medicine cikkeiből valók, a gyerekekről szóló kísérletek a Child Development és az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine folyóiratban jelentek meg, a képernyőidő-ajánlás az Egészségügyi Világszervezettől, a WHO-tól származik. A 72 perc a mi számításunk a törvény 20 százalékából. Az amerikai és ausztrál vizsgálatok eredményei nem vihetők át egy az egyben a magyar népességre, és egyik sem személyes egészségügyi tanács.

Az NMHH elemzése szerint 1997 óta a napi tévézési idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre nőtt, miközben több mint egymillió néző eltűnt a képernyők elől. A képernyő előtt töltött idő tehát nőtt, pedig a nézők köre szűkült.
A tévé közönsége gyorsabban öregszik, mint az ország. Az NMHH szerint 25 év alatt a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt, a népességé csak 38-ról 43-ra, és az idősebbek napi tévézése majdnem három órával lett hosszabb.
A magyar médiatörvény szerint a lineáris tévében este hat és éjfél között a reklám legfeljebb az idő 20 százaléka lehet. Ez hat órára vetítve 72 perc, és a saját műsorajánlók meg a támogatói közlemények ebbe nem is számítanak bele.
Egy több mint 50 ezer amerikai nőt követő vizsgálatban minden napi plusz két óra tévézés 23 százalékkal nagyobb elhízási és 14 százalékkal nagyobb cukorbetegség-kockázattal járt együtt. Az otthoni álldogálás és járkálás viszont kisebb kockázattal. Ez összefüggés, nem bizonyított ok.
Nyolc nagy követéses vizsgálat összesítése szerint napi két óra tévénézés 20 százalékkal nagyobb 2-es típusú cukorbetegség-, 15 százalékkal nagyobb szív-érrendszeri és 13 százalékkal nagyobb halálozási kockázattal járt együtt. A halálozás kockázata napi három óra fölött kezdett nőni.
Egy ausztrál modellszámítás szerint 25 éves kor után minden tévé előtt töltött óra átlagosan 21,8 perccel rövidítheti a várható élettartamot. A bizonytalansági sáv viszont 0,3 és 44,7 perc között van, a szerzők szerint ezért az eredmény pontatlan.
Egy kaliforniai iskolában a harmadik-negyedikesek fél éven át egy 18 tanórás tantervben tanulták, hogyan tévézzenek kevesebbet. A kísérlet végére testtömegindexük kevésbé nőtt, mint a másik iskolában, és ritkábban ettek a tévé előtt.
Egy kísérletben 1–3 éves gyerekek játszottak, miközben a háttérben egy kvízműsor ment. Egyszerre csak pár másodpercig, és percenként egynél ritkábban néztek oda, a játékaikkal mégis rövidebb ideig és kevésbé figyelmesen játszottak.
A háttérben szóló tévé a szülőt is elhallgattatja. Egy laborkísérletben bekapcsolt készülék mellett kevesebb és rosszabb minőségű volt a szülő és a kisgyerek közti interakció, egy otthoni hangfelvételes vizsgálatban pedig minden óra hallható tévé kevesebb felnőtt szóval járt együtt.
A WHO 2019-es ajánlása szerint egy év alatt egyáltalán nem javasolt a képernyőidő, két- és négyéves kor között pedig a tévé vagy videó előtt ülve töltött idő legfeljebb napi egy óra legyen, és ennél kevesebb jobb.

Olvass tovább

Ha az érdekel, mi történik a gyerekekkel a képernyő túloldalán, az interneten, ezt ajánljuk: 12 éves, de a neten 20: 10 tény a gyerekekről, a korhatárokról és a hamis születési dátumokról. A többi hétköznapi meglepetést az Életmód rovatban találod.

tévé
tévénézés
képernyőidő
egészség
ülés
gyerekek
reklám
NMHH

Miért jó tudni?

Honnan tudjuk?

Olvass tovább

Források

Ajánló — ezeket muszáj megnézned!