Kultúra 2 perc olvasás

Eredetileg szürke volt, és hat szám után megszűnt: 10 tény Hulkról

Generált illusztráció: régi képregénypapír nyomdai raszterpontjai, amelyek szürkéből zöldbe váltanak, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével.
Generált illusztráció, nem képregényrészlet és nem filmkép; nem ábrázol Marvel-szereplőt. Saját generált illusztráció

Hulkot ma mindenki zöldnek ismeri, pedig az első füzetben szürke volt. A szín sem az egyetlen dolog, ami másképp indult: a The Incredible Hulk saját sorozata 1962 májusa és 1963 márciusa között mindössze hat számot élt meg, és a figura évekig egy másik füzetben vendégeskedett, mielőtt 1968-ban újra saját címet kapott. Azóta tévésorozat, három filmes Bruce Banner-alakítás és több évtizednyi képregény lett belőle. A csendes tudós és a dühös óriás kettőssége pedig Stan Lee szerint két klasszikus rémtörténetből jött.

A régi oldalunkon 2017-ben jelent meg egy Hulk-lista a Marvel-sorozatunk harmadik részeként. Ezt a változatot a nulláról írtuk újra: a kiadási adatok a Grand Comics Database képregény-adatbázisból, a szín története a Goethe Intézet cikkéből, az alkotók szándéka a Lehigh Egyetem könyvtári kiállításából, a tévés és filmes adatok a The Encyclopedia of Science Fiction lexikonból származnak. A gammasugárzásról az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója szól.

A lista a figura történetét követi, nem a képregények cselekményét. A képek generált illusztrációk, egyiken sem szerepel Hulk vagy más Marvel-szereplő.

Miért jó tudni?

Hulk jó példa arra, hogy egy figura sikere sokszor nem az első ötletből jön. Stan Lee a szürkét azért választotta, mert ijesztőnek tartotta, és mert nem akart vele semmilyen etnikai csoportra utalni. A zöld egy nyomdai hibából lett, és a szereplő története később ezt a színváltást is beépítette: a képregényekben a szürke és a zöld Hulk Banner személyiségének más-más oldalát jelenti.

A tévésorozat is sokat változtatott. A tomboló képregényfigurából a The Encyclopedia of Science Fiction szerint egy jóval udvariasabb, szótlan lény lett, a sorozat pedig nem a szuperhős-csatákra, hanem a menekülő Banner kalandjaira épült, akit egy gyanakvó riporter követ.

Honnan tudjuk?

A megjelenési dátumokat és a füzetszámokat a Grand Comics Database (comics.org) közli, amely egyebek mellett a füzetekben közölt kiadói adatokból és az amerikai szerzői jogi nyilvántartásból dolgozik. A szürkéből zöldbe váltás leírását a Goethe Intézet cikke, Stan Lee saját szavait az ihletről a Lehigh Egyetem kiállítása idézi. A tévésorozat és a filmek adatai a The Encyclopedia of Science Fiction szócikkeiből valók, a sugárzás egészségügyi hatásai a WHO tájékoztatójából. A nyomdai hiba pontos okáról a források csak valószínű magyarázatot adnak.

  1. Hulk Stan Lee és Jack Kirby alkotása. Először a The Incredible Hulk 1. számában jelent meg, amelynek a borítóján 1962. májusi dátum állt.

  2. Stan Lee szerint Hulk „Frankenstein és Dr. Jekyll és Mr. Hyde kombinációjából” született. A történetben Bruce Banner fizikust a saját fejlesztésű gammabombájának robbanása éri, miközben egy fiatalt próbál kimenteni a kísérleti terepről.

  3. Hulk eredetileg szürke volt. Lee a Goethe Intézet szerint azért választotta ezt a színt, mert nem akart vele semmilyen etnikai csoportra utalni, és mert „ijesztőnek és dermesztőnek” tartotta.

  4. Az első szám nyomása nem sikerült: a szürke oldalanként más árnyalatú lett, helyenként zöldes. Lee ezt látva megkérte Stan Goldberg színezőt, hogy a második számtól legyen zöld a figura, és az maradt.

  5. A saját füzet nem tartott sokáig: a The Incredible Hulk 1962 májusa és 1963 márciusa között mindössze hat számot élt meg, utána Hulk kalandjai a Tales to Astonish című füzetben folytatódtak.

  6. 1968-ban kapta vissza a saját címét úgy, hogy a Tales to Astonish füzetet átnevezték. Az első új szám ezért nem 1., hanem 102. sorszámmal jelent meg, és az előző füzet 101. számának történetét folytatta.

  7. Az átnevezés előtti utolsó kiadói nyilatkozat szerint a Tales to Astonish egy-egy számából az 1967 októberéig tartó egy évben átlagosan 449 213 példányt nyomtak, de csak 269 132-t fizettek ki. A különbség maradék, el nem számolt vagy selejt példány lett.

  8. Az 1977 és 1982 között futó amerikai tévésorozatban a tudóst nem Bruce-nak, hanem David Bannernek hívták (Bill Bixby), Hulkot pedig Lou Ferrigno játszotta. A sorozat két pilotfilmből és 79 epizódból állt, és benne Hulk egyetlen szót sem szólt.

  9. A filmekben háromszor cserélődött Bruce Banner: 2003-ban Eric Bana Ang Lee rendezésében, 2008-ban Edward Norton, 2012-re, a Bosszúállókra pedig ismét új színész kapta meg a szerepet, és Hulkot már mozgásrögzítéssel (performance capture) vették fel. Norton a 2008-as forgatókönyv későbbi változatait is írta, de az amerikai forgatókönyvírók céhe végül nem írta őt a stáblistára.

  10. A valóságban a gammasugárzás nem ad szupererőt. A WHO szerint ionizáló sugárzás, amely nagy dózisban bőrpírt, hajhullást, égési sérülést vagy akut sugárbetegséget okoz, kis dózisban pedig hosszú távon növeli például a rák kockázatát.

Olvass tovább

Ha a filmek mögötti meglepetések is érdekelnek, ezt ajánljuk: 8 film, amely a vásznon kívül is csavart egyet. A többi film, zene és képregény mögötti történetet a Kultúra rovatban találod.

  • Hulk
  • képregény
  • Stan Lee
  • Jack Kirby
  • tévésorozat
  • filmek
  • kultúra

Források

  1. The Incredible Hulk (Marvel, 1962 series) – Grand Comics Database Series data and notes Publication dates May 1962 – March 1963; number of issues published: 6 (#1–#6); note: the Hulk's adventures continue in Tales to Astonish #59. (új lapon nyílik)
  2. The Incredible Hulk (Marvel, 1968 series) #102 – Grand Comics Database Issue data, cover text, indexer notes, statement of ownership Publication date April 1968; cover: 'The world's most powerful mortal... in his own full-length magazine at last -- origin and all!'; story continued from Tales to Astonish #101; statement of ownership (filed 1 October 1967, title Tales to Astonish): average 449,213 copies printed, 269,132 paid circulation over the previous 12 months. (új lapon nyílik)
  3. The Incredible Hulk – Lehigh University Libraries exhibit (Science in comics) Exhibit text Created by Stan Lee and Jack Kirby in 1962; Lee said the Hulk was inspired by 'a combination of Frankenstein and Dr. Jekyll and Mr. Hyde'; Banner is caught in the blast of a gamma bomb he invented while saving a youth at the test range. (új lapon nyílik)
  4. A Famous Misprint: Gray Hulk – Green Hulk! (Goethe-Institut) Article body Lee picked gray because he did not want associations with any ethnic group and wanted a colour that would appear 'scary and chilling'; the first issue printed in varying grays and even greenish shades, not matching colorist Stan Goldberg's originals; after seeing it, Lee asked Goldberg to make the Hulk green for the second issue; in 1986 a gray Hulk persona, 'Joe Fixit', worked as a Las Vegas bouncer. The CMYK explanation is the article's likely cause, not a documented one. (új lapon nyílik)
  5. Incredible Hulk, The (The Encyclopedia of Science Fiction, entry updated 13 July 2026) 1. TV series (1977–1982); 2. Film (2008) Universal/CBS series, created by Kenneth Johnson; Banner is pursued by investigative reporter McGee; the TV Hulk is much more polite than his frenzied comic-book counterpart; Bill Bixby as Dr David Banner, Lou Ferrigno as the hulk, seven feet (2.15 m) tall; the Hulk persona never speaks; five seasons, two pilots plus 79 episodes. 2008 film: Edward Norton as Bruce Banner; Norton wrote later drafts of the script but was denied credit after WGA arbitration; in The Avengers (2012) the character was recast again and rendered by performance capture. (új lapon nyílik)
  6. Hulk (The Encyclopedia of Science Fiction) Film (2003) Directed by Ang Lee; Eric Bana as the research scientist Bruce; 132 minutes. (új lapon nyílik)
  7. Ionizing radiation and health effects (World Health Organization fact sheet, 27 July 2023) What is ionizing radiation?; Health effects Gamma rays are ionizing radiation; beyond thresholds radiation causes skin redness, hair loss, burns or acute radiation syndrome, with a threshold of about 1 Sv; low doses raise long-term risks such as cataract or cancer. (új lapon nyílik)