Inkább írsz, mert a hívás kínos? 10 tény az üzenetekről és a telefonálásról
Sokan inkább írnak, mint hogy felhívjanak valakit, és ennek nem csak a kényelem az oka. Egy kísérletben a résztvevők közel kétharmada az e-mailt választotta volna egy régi barát megkeresésére, mert attól tartott, hogy a hívás kínos lesz. Amikor aztán valóban telefonáltak, erősebb kapcsolatot éreztek, és nem érezték kínosabbnak a beszélgetést.
A régi oldalunkon 2017-ben jelent meg egy lista arról, hogy az üzenetírás átvette-e a beszélgetés helyét. Ezt a változatot a nulláról írtuk újra, és két kérdést választottunk szét. Az egyik az, hogy mit mutatnak a számok: a magyar adatok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025 második félévéről szóló mobilpiaci jelentéséből valók, az SMS születése a Vodafone, a hangüzenetek száma a Meta közléséből. A másik az, hogy mit tudunk a hatásukról: ehhez két pszichológiai kutatást használtunk, a Texasi Egyetem közleményét és a Science News beszámolóját.
A válasz nem az, hogy az üzenet rossz. Az írás gyors, csendes és bárhol működik. A kutatások inkább arra figyelmeztetnek, hogy rosszul becsüljük meg, mit veszítünk, ha a hangot kihagyjuk.
Miért jó tudni?
Az NMHH adatai szerint Magyarországon az SMS 2018 óta, a mobilhívások percszáma 2021 óta csökken. A telefonálás viszont nem tűnt el: az internetező felnőttek többsége ma is naponta hív valakit hagyományos mobilhívással. Az SMS helyét a csetalkalmazások vették át: a hatóság a visszaesés mögött a csetalkalmazások és a mobilinternet terjedését sejti. A jelentés SMS-számai ráadásul nem is tartalmazzák a tömeges üzeneteket, például a kártyás fizetéskor vagy belépéskor kapott kódokat, vagyis a magánemberek közötti SMS-ezést mérik.
A pszichológiai kísérletek viszonylag kis mintán készültek (200, illetve 68 résztvevővel), az egyik ráadásul csak gyerekekkel és az anyjukkal, ezért nem érdemes belőlük általános szabályt gyártani. Annyit mutatnak, hogy a hívástól való tartás gyakran túlzott, és hogy a hang a szavakon túl is visz valamit.
Honnan tudjuk?
A magyar hívás- és SMS-forgalom, valamint az internethasználati kutatás adatai az NMHH 2026-ban közzétett, 2022 és 2025 közötti időszakot feldolgozó mobilpiaci jelentéséből származnak. Az első SMS történetét a Vodafone UK saját cikke, a hangüzenetek számát a Meta 2022-es közleménye írja le. A régi barát felhívásáról szóló kísérletet Amit Kumar és Nicholas Epley közölte a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban, a Texasi Egyetem közleménye alapján idézzük. Az anya és lánya közötti üzenetváltás hormonális hatását vizsgáló kísérletet az Evolution and Human Behavior közölte, a Science News beszámolója alapján írjuk le.
-
Az első SMS 1992. december 3-án ment el, és annyi állt benne: „Merry Christmas”. A Vodafone szerint a címzett egy Orbitel 901 típusú „hordozható” telefonon kapta meg, amely 2,1 kilót nyomott.
-
A Vodafone szerint a korai SMS-ek legfeljebb 160 karakter hosszúak lehettek. Az első üzenet, a „Merry Christmas” ebből mindössze 15 karaktert használt el, a szóközzel együtt.
-
Magyarországon az SMS-ek száma 2018-ban tetőzött, és 2022 óta évente átlagosan 6%-kal csökken. Az NMHH szerint 2025 utolsó negyedévében még így is több mint 200 millió SMS ment el, előfizetésenként havi 7,6.
-
A mobilhívás is fogy, csak később kezdett: a magyar hívásforgalom 2021 első negyedévében 7,3 milliárd perccel tetőzött, 2025 második felére negyedévente 6,6 milliárd percre csökkent.
-
2025 végén egy magyar mobilelőfizetéssel havonta átlagosan 66 hívást indítottak és 232 percet beszéltek. Egy beszélgetés így átlagosan 3 perc 29 másodpercig tartott.
-
Az NMHH 2025-ös kutatása szerint a 16 éves és idősebb magyar internetezők 76%-a naponta küld csetüzenetet, SMS-t viszont csak 8%. Hagyományos mobilhívást ugyanakkor 57% indít naponta, internetes hang- vagy videóhívást 24%.
-
A Meta 2022-es közlése szerint a WhatsAppon naponta átlagosan 7 milliárd hangüzenetet küldenek. Sokan tehát nem a hangot hagyják el, csak az élő beszélgetést.
-
Egy kísérletben 200 ember közel kétharmada e-mailben keresett volna meg egy régi barátot, mert a hívást kínosnak gondolta. Akiket véletlenszerűen telefonálásra osztottak be, erősebb kapcsolatot éreztek, és nem érezték kínosabbnak a beszélgetést.
-
Ugyanebben a kutatásban idegenek beszélgettek egymással írásban, hanghívásban vagy videón. Előre azt várták, hogy mindegy, melyiket választják, de beszéd közben szorosabb kapcsolatot éreztek, mint gépelve, és a kutatók szerint ehhez maga a hang is elég volt, kép nélkül.
-
Egy kis kísérletben 68, 7–12 éves lány egy stresszes feladat után beszélt az anyjával. Személyesen és telefonon csökkent a stresszhormon kortizolszintjük, csetüzenetek után nem: ott olyan magas maradt, mint azoknál, akik egyáltalán nem beszéltek vele.
Olvass tovább
Ha az is érdekel, mit tudnak rólad a csetalkalmazások mögötti cégek, ezt ajánljuk: A Facebook akkor is gyűjt rólad adatot, ha nincs fiókod. A többi hétköznapi szokásról, amely mögött váratlan magyarázat áll, az Életmód rovatban olvashatsz.
Források
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Mobilpiaci Jelentése, tárgyidőszak: 2022. I. – 2025. IV. negyedév (NMHH)
- Merry Christmas: the 30th anniversary of the first text message (Vodafone UK News Centre)
- New Voice Message Features on WhatsApp (Meta Newsroom, 30 March 2022)
- Phone Calls Create Stronger Bonds Than Text-Based Communications (UT News, University of Texas at Austin, 11 September 2020)
- It's surprisingly nice to hear you: Misunderstanding the impact of communication media can lead to suboptimal choices of how to connect with others (Kumar & Epley, Journal of Experimental Psychology: General 150(3), 595–607, 2021)
- Moms talk, daughters' hormones listen (Science News, 2011)