Gondoltad volna?
Meglepetés cikk

Utazás 2 perc olvasás

Beomlott kupola és 32 kilométeres barlang a város alatt: 10 dolog, amit talán nem tudtál Budapestről

Generált illusztráció: a Duna-part hajnalban, neogótikus parlamenttel és lánchíddal, a Gondoltad volna? arculatával és a cikk címével.
Generált illusztráció, nem dokumentumfotó. Saját generált illusztráció

Budapesten élsz, vagy már vagy tízszer jártál itt, és azt hiszed, nem tud meglepni? Próbáld ki: mikor lett hivatalosan Budapest a város neve? Mi történt a Bazilika kupolájával 1868-ban? És milyen hosszú barlang húzódik a budai hegyek alatt, ha a látogatók csak egy fél kilométert láthatnak belőle?

A lista a várossal kezdődik: hogyan lett három városból és egy szigetből egy főváros, és hányan élnek ma benne. Utána jönnek az épületek, amelyeket mindenki ismer, csak a történetüket nem: a Lánchíd, amelyet kétszer adtak át, pontosan száz év különbséggel, az Országház a maga 40 kiló aranyával, és a Bazilika, amelyet újra kellett tervezni. A végén lemegyünk a föld alá, a kisföldalatti alagútjába és a budai barlangokba, ahol ma is termálvíz formálja a sziklát.

A régi oldal listáján szerepelt néhány állítás, amelyet nem vettünk át. Például hogy Budapesten áll a világ harmadik legnagyobb parlamentje, vagy hogy a Nóra utcai hárs a város legöregebb fája. Ezekhez nem találtunk hivatalos vagy intézményi forrást, ezért kimaradtak. Ami bekerült, azt a fővárosi levéltár, a KSH, az Országgyűlés, a BKV, a nemzeti park vagy maga az intézmény igazolja.

Honnan tudjuk?

Az egyesítés dátumát és a törvény számát a Budapest Főváros Levéltára, a népességet a KSH januári adatsora adja. A Lánchíd történetét a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Budavár-lexikonja, az Országház adatait az Országgyűlés hivatalos Országház-kalauza, a Bazilika történetét a templom saját oldala írja le. A földalatti a BKV-tól, a világörökségi adat a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Kft.-től származik. Az állatkertről és a fürdőről az intézmények saját oldalai és a Nemzeti Archívum szólnak, a barlangokról a Duna–Ipoly Nemzeti Park és az állami természetvédelmi nyilvántartás. Ahol egy „legnagyobb” vagy „legrégebbi” címet az intézmény maga használ, azt így is jelöljük.

Utazz tovább

Ha a kisföldalatti után még messzebbre vinne a sín, nézd meg ezt: A világ leghosszabb vonatos túrája. A többi utazós érdekességet az Utazás rovatban találod.

  1. Budapest hivatalosan csak 1873 óta létezik: az 1872. évi XXXVI. törvénycikk egyesítette Pestet, Budát, Óbudát és a Margitszigetet, az új fővárosi közgyűlés pedig 1873. november 17-én vette át az irányítást.

  2. A KSH szerint 2026. január 1-jén 1 675 777 ember élt Budapesten. Ez az ország 9 488 428 fős lakosságának csaknem 18%-a, vagyis minden hatodik magyarországi lakosnál is több fővárosi.

  3. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, 1849. november 20-án adták át. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án felrobbantották, az újjáépített hidat pedig pontosan száz évvel az első átadás után, 1949. november 20-án nyitották meg újra.

  4. Az Országház Dunával párhuzamos szárnya 271 méter hosszú, a kupola tornyával együtt 96 méter magas. 17 évig, 1885-től 1902-ig épült, és a díszítésére mintegy 40 kilogramm 22–23 karátos aranyat használtak fel.

  5. A Szent István-bazilika kupolája egyszer már összeomlott: 1868-ban szakadt be, egy évvel a tervező Hild József halála után. Ybl Miklós vette át az építkezést, kijavította a tervezési hibákat, a templomot pedig végül 1905-ben szentelték fel.

  6. A kisföldalatti 1896. május 2-án indult a mai Vörösmarty tér és a Széchenyi fürdő között, és a BKV szerint a kontinens első földalatti vasútja volt. Ferenc József hat nappal később maga is utazott rajta, a vonal pedig 2002 óta a budapesti világörökség része.

  7. A budapesti állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a kapuit a Városligetben, és saját meghatározása szerint ma is a világ egyik legrégebbi állatkertje. Ez volt az ország első állatkertje, Bécsben a schönbrunni akkor már 1780 óta működött.

  8. A Széchenyi fürdő egy tízéves fúrásnak köszönheti a létét: Zsigmondy Vilmos artézi kútját 1868 novemberétől 1878 januárjáig fúrták a Városligetben. A fürdő 1913. június 13-án nyílt meg, és saját meghatározása szerint ma Európa legnagyobb fürdőkomplexuma.

  9. Budapest alatt húzódik Magyarország leghosszabb barlangja: a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi-barlangrendszer ismert járatai nagyjából 32 kilométert tesznek ki, hosszabbak az aggteleki Baradlánál is. A látogatók ebből mindössze 500 métert járhatnak be.

  10. A II. kerületi Malom-tó mellett nyíló Molnár János-barlangban ma is feltör a 20–23 °C-os termálvíz, ezt használja a szomszédos Lukács fürdő is. Az 5887 méter hosszú barlang járatainak jelentős része víz alatt van, ezeket a búvárok 1953-ban kezdték feltárni.

  • Budapest
  • főváros
  • Országház
  • Lánchíd
  • Bazilika
  • barlang
  • kisföldalatti
  • utazás

Források

  1. 150 éves Budapest (Budapest Főváros Levéltára) Article body, the 1872. évi XXXVI. törvénycikk Act XXXVI of 1872 (promulgated 23 December 1872) united Buda, Pest, Óbuda and Margitsziget into one municipal authority named Budapest; the new council took over on 17 November 1873. (új lapon nyílik)
  2. 22.1.2.1. A lakónépesség nem, vármegye és régió szerint, január 1. (Központi Statisztikai Hivatal, STADAT) Összesen block, Budapest and Ország összesen rows, 2026 Budapest resident population 1,675,777 and national total 9,488,428 on 1 January 2026 (Budapest share about 17.7%, our calculation). (új lapon nyílik)
  3. Lánchíd (Budavár lexikon, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Lexicon entry First permanent bridge between Pest and Buda, built 1839–1849, handed over on 20 November 1849; blown up by retreating German troops on 18 January 1945; the rebuilt bridge reopened on 20 November 1949, the centenary of the first opening. (új lapon nyílik)
  4. Országház-kalauz (Országgyűlés, parlament.hu) Sections 'Az Országház építése' and 'Az épület külső megjelenése és stílusa' Built over 17 years (1885–1902); largest width 123 m, the wing parallel to the Danube 271 m long, 96 m high with the dome tower; about 40 kg of 22–23 carat gold used in the decoration. Official guide of the Parliament; other outlets often quote 268 m for the length. (új lapon nyílik)
  5. A Szent István Bazilika rövid története (Szent István Bazilika, bazilikabudapest.hu) Article body Construction began in 1851 to Hild József's plans; the dome collapsed in 1868, a year after Hild's death; Ybl Miklós corrected the design errors; consecrated in 1905, keystone laid in 1906. (új lapon nyílik)
  6. 120 éves a Millenniumi Földalatti Vasút (BKV, 2016. május 2.) News item and 'Érdekes adatok' list Opened on 2 May 1896 between Gizella tér (today Vörösmarty tér) and the Artézi fürdő (today Széchenyi fürdő); Franz Joseph travelled on 'the continent's first underground railway' on 8 May; original line 3,688.76 m. (új lapon nyílik)
  7. Világörökség, Budapest (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., NÖF) Page body Inscribed in 1987 (ID 400bis) as the Danube banks panorama and the Buda Castle Quarter; extended in 2002 with Andrássy út, the Millennium Underground Railway and Hősök tere. The UNESCO page itself returned 403 to our fetch. (új lapon nyílik)
  8. Megünnepeltünk az Állatkert 159. születésnapját! (Fővárosi Állat- és Növénykert) News item The zoo opened on 9 August 1866 and describes itself as one of the oldest in the world. The claim is the institution's own; no ranking is given. (új lapon nyílik)
  9. Fővárosi Állat- és Növénykert (Nemzeti Archívum) Story page The country's first zoo opened in Pest's Városliget on 9 August 1866; the Schönbrunn zoo in Vienna had been operating since 1780. (új lapon nyílik)
  10. Múlt és jelen (Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda) 'A kezdetek' section Zsigmondy Vilmos's artesian well in the Városliget was drilled from November 1868 to January 1878; the bath, designed by Czigler Győző, opened on 13 June 1913; the bath calls itself Europe's largest bath complex (its own claim). (új lapon nyílik)
  11. Pál-völgyi-barlang (Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) Show-cave page The Pál-völgyi–Mátyás-hegyi cave system is known to about 32 km, Hungary's longest cave, longer than the Baradla; about 500 m is open to visitors; formed by thermal water dissolution. (új lapon nyílik)
  12. Molnár János-barlang (Barlangkataszter, termeszetvedelem.hu, Agrárminisztérium) Cave register entry 4762-5 Length 5,887 m; thermal water of 20–23 °C, used by the Lukács bath; strictly protected since 1982; underwater exploration began in 1953; the only substantially explored active thermal water cave of the Buda Hills. (új lapon nyílik)